Szabadbattyán nagyközség

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Fejér megye
Kistérség: Székesfehérvári kistérség
Lakosság: 4544 fő
Terület: 33.66 km²
Népsűrűség: 135 fő/km²
Rang: nagyközség
Körzet hívó: 22

Fekvése

Szabadbattyán a Sárvíz-völgy jobb partján található község. Székesfehérvártól 10, a Velencei-tótól 20, a Balatontól alig 30 kilométerre fekszik.

Szabadbattyán légifotója

Megközelíthető gépkocsival a 7-es főúton, vagy vasúton.

Környező települések:

Sárszentmihály
Székesfehérvár
Tác
Kőszárhegy
Úrhida

Története

A mai település környéke már az őskorban is lakott volt. A számos régészeti lelőhelyről többek közt bronzkori, germán, avar- és honfoglalás-kori sírok, és település-maradványok kerültek elő.

1279-ből való oklevél említi először a községet, Battyán néven. Károly Róbert 1326-ban Magyar Pálnak, királyi főtárnokmesternek adományozta a települést. Az itt található sárvízi átkelő miatt a falu fontos közlekedési csomópont volt és vámszedőhelyeként működött. Egy 1397-es oklevélben említik először az itt épült várat, amely a település délkeleti részén állt. Később Csíkvárnak nevezték. A ma is látogatható épen maradt része a Kula torony.

1398-ban Kővágó Örsi György házasság révén megszerezte Battyánt és a környező területeket, gyermekei László és Albert pedig fölvették a Battyáni nevet. Alberttől származott a későbbi vas megyei híres hercegi és grófi család, a Batthyányak.

1543-ban a török elfoglalta a települést, és lerombolta az erődöt. Egy 1563-as oklevélben az 52 házzal rendelkező Battyán szultáni birtok, ahol 109 fős török őrség állomásozik. Egy 1567-ből származó összeírás szerint kastély és templom is található volt a területén. A törököket 1688-ban űzték ki. Ezután a település újra a Batthyány család birtokába került.

A település fontos szerepet játszott a II. világháború végén a Szovjetunió csapatok Tavaszi ébredés nevű hadműveletében.

Kula torony

Nevezetességei

Kula torony Fő szócikk: Kula vár

Neve a török nyelvből fordítva tornyot, őrtornyot jelent.

A Kula torony légifotója

A tatárjárás környékén már állt a mai helyén egy több emeletes torony. Ezt valószínűleg a 13. században építették. A sárvíz mocsarai közti egyetlen átjáró őrzője és vámszedője szerepet kapta. 1543-ban rombolták le a törökök. A Székesfehérvárért folytatott harcok miatt azonban újjáépítették. A török kiűzése után, elvesztette stratégiai jelentőségét a község. Ezzel együtt a torony is romlásnak indult. Egy ideig magtárnak használták az épületet. Az 1975-ben helyreállított épületben 1981-ben nyílt meg a megyei múzeum török kori anyagát bemutató kiállítás. Ma a település határában zajló római kori villa feltárásának és leletanyagának kiállítása látható benne.

Nyitva: április 1. – október 31.

Cifrakert

A Nádor-csatorna, és a Sárvíz-malomcsatorna között helyezkedett el a Batthyány család kastélya. Köré épített angolparkot az 1870-es években gróf Batthyány Lajosné. A hét hektár területen számos növényritkaságot lehetett megtalálni, ezért is kezdték a helyiek egyszerűen csak cifrakertként emlegetni. A kastély a II. világháborúban megrongálódott, majd lebontották. A park ezek után elvadult. A 2000-es évek elején községi összefogással elkezdték a rehabilitációját. A parkban található negyvenkét hatalmas öreg platán. Kőrisei, fehér nyárfái, zöld juharfái, nagylevelű hársai igazi botanikai különlegességek, védettséget élveznek. A kertben található egy kis tó is.

Római kori villa

Szabadbattyán határában találták meg Pannónia eddig ismert legnagyobb késő római kori villáját. A 110 x 120 méter alapterületű épület a Sopianae (Pécs)–Brigetio (Szőny), Sopianae–Aquincum út mellett fekszik. A villa feltárását a székesfehérvári Szent István király Múzeum munkatársai 1993-ban kezdték meg, s a munka ma is tart. Erről látható kiállítás a Kula toronyban. Az épületnek és a kiásott termeknek a mérete arra utal, hogy tulajdonosa Pannónia igen magas rangú személye lehetett. Valószínűsíthető, hogy a Seuso-kincsek is innen származnak.

A katolikus templom Seuso-kincs

Lásd a Seuso-kincs szócikket.

Nepomuki Szent János szobor

A katolikus templom kertjében található barokk stílusú Nepomuki Szent János szobor az 1700-as években készült. Alkotója ismeretlen.

Széchenyi szobor

Szabadbattyán központjában található Széchenyi István mellszobra, mely köré zászlókat tűznek az általános iskola diákjai a nemzeti ünnepek napján.

Templomok

A római katolikus templomot a Batthyány család építette. Az első főoltárképet a család egyik nőtagja festette. A templom bejárata felett a Batthyány család címere látható.
A településen található református templomot 1748-ban újították fel. Itt található a Turul szobor is a háborúban elesett szabadbattyáni katonák névsorával.
A Szent Vendel kápolnát az 1880-as években Batthyány Emmaróza grófnő építette. 1980-ban adományából restaurálták.

Következő községek

További községek